TAGJAINK:

Név: Varga Attila István
Születési hely: Budapest, XIV.
Születési idö: 1968.november 19.
Búvár minösítés száma: CMAS 3 DH 622

1998-ban egy bevásárló központ kirakatában láttam meg egy hirdetést, mely búvárkodás iránt érdeklödök jelentkezését várta. A Cousteau filmek elérhetetlennek tünt csodálatos világát egy pillanat alatt csupán egy telefonhívásnyira éreztem. Titokzatos víz alatti roncsok, átlépni egy ismeretlen világba, részese lenne egy igazi csodának, számtalan hasonló gondolat kavargott bennem.
Szerencsém volt. A tanfolyamot az ország egyik legelhivatottabb búvárának (Kollár K. Attila) irányítása alatt két elkötelezett oktató (Garamvölgyi Csaba és Pintarics Péter) tartotta.
1999 tavaszán beteljesült egy álom, sikeres CMAS 1*-os vizsgát tettem.
A nyáron és az azt követö évben, volt oktatóimmal merültem az Adrián, ami kezdö búvárként a legjobb választás volt. Növekvö tapasztalatom tovább fokozta érdeklödésem a búvárkodás iránt, ugyanakkor társas sport lévén egyre gyakrabban, merült fel bennem a kérdés kivel, mikor, hogyan.
2001 elején jött a megtisztelö válasz:

„Gyere, búvárkodj velünk az FTSK DELFIN Búvárklubban!”

Azóta több hazai tavunk (Gyékényes, Oroszlány, Hegyeshalom, Dorog) mellett négy alkalommal is eljutottam a Vörös tengerre (Dahab, Északi roncs, Hurgada, St. John’s,).
Láttam a csodálatos Erzsébet-folyót, többször megfordultam Horvátországban is (Brzac, Pag, Glavotok stb.)
Színes, jó társaságban, nagy élmények mellett mélyíthettem tudásomat, klubtársaimnak köszönhetöen naprakész ismeretekhez jutottam, s nem utolsó sorban merüléseimet a legnagyobb biztonságban hajtottam végre.
2001-ben 2*-os vizsgát tettem, 2002-ben roncs I., 2004-ben éjszakai szakbúvár minösítést szereztem.
2005. nyarán fejeztem be a merülésvezetõ tanfolyamot. A roncsok iránti szeretetem okán mélymerülö, illetve roncs szakbúvár képesítö tanfolyamra járok.
Merüléseim száma megközelíti a 150-et, melyek nagy részét tengerben merültem.
Számos merülésem volt roncsoknál, alkalmanként pedig tengeri üregben illetve éjszaka.
Merüléseimet saját felszerelésemmel hajtom végre, melynek kiválasztásában is sok segítséget kaptam klubtársaimtól.
Legnagyobb búvárélményem 2004. novemberében a St John’s zátonyoknál volt.
A merülések között nagy élvezettel nézem a mai napig, a víz alatti világhoz kapcsolódó természeti filmeket.

Budapest, 2005. 06. 23.
Varga Attila István