Barátaim révén 1989-ben ismerkedtem meg a búvárkodással és az FTSK DELFIN Könnyübúvár Szakosztállyal. Még ebben az évben a Szakosztály tagja lettem és a DELIN-ben elvégeztem egy alapfokú búvártanfolyamot. Az elkövetkezendö évek a hazai merülöhelyek és a közeli tengerek a víz alatti világának felfedezésével teltek, s az itt látottak, tapasztaltak érdekessége és szépsége egyre jobban betöltötte életemet…

Részt vettem az MBSZ által meghirdetett CMAS alapminösítésén, majd a következö években CMAS haladó búvárminösítést, 1997. augusztusában CMAS merülésvezetöi minösítést szereztem. Ezekben az években – a Szakosztály hazai túráin kívül – föleg a Zöld Vonal Búváriskolával merültem, elsösorban az iskola horvátországi hajós búvártúráin. A Calypso vitorláson és az Aquarius motoros hajóin szereztem tengeri merülési- és merülésvezetöi gyakorlatot. Idöközben búvártudásom gyarapítása érdekében több MBSZ szakbúvártanfolyamot – éjszakai búvár, roncsbúvár, mélymerülö búvár, késöbb ezekböl a specialitásokból szakbúvároktatói minösítést is szereztem – PADI Mentöbúvár-, PADI NITROX búvár-, DAN Oxigén Provider tanfolyamokat végeztem. CMAS 1 csillagos búvároktatói tanolyamon 1999. októberében, CMAS 2 csillagos búvároktatói tanfolyamon pedig 2000-ben tettem eredményes vizsgákat. 2004. évben államilag elismert (OKJ számos) sportoktatói tanfolyamon eredményes vizsgát tettem.

Búvároktatóként az elsö oktatói minösítésem megszerzésétöl kezdve a Zöld Vonal Búváriskolában tevékenykedem. Búvároktatóként szívesen foglalkozom a gyakorlati ismereteket lassabban elsajátító tanulókkal. Fontosnak tartom a búvár ismeretek megalapozását, mélyítését szolgáló tengeri merülések keretében végzett ismertfelfrissítö- és magasabb minösítés megszerzését célzó elökészítö tanfolyamokat, ezért ha lehetöségem van gyakran vállalok ilyen feladatokban való közremüködést, tengereken merülésvezetést.

Az évek során sok szép és érdekes merülöhelyre jutottam el, de a lassan az ezer felé haladó merüléseim legemlékezetesebbjei a Vörös-tengerhez kapcsolódnak. Kedvelem a roncsoknál történö merüléseket, de a legnagyobb élményt a víz alatti „nagy” élölényekkel, elsösorban a delfinekkel történö találkozások jelentették és jelentik számomra. A Teremtö kegyes volt hozzám, s számos ilyen szép és emlékezetes találkozásban volt részem. Úszhattam delfinekkel, „táncoltam” mantával, számos alkalommal merültem különféle cápák közelében, de a meglehetösen ritka marlin sem hiányzott a „találkozások listájáról”. A merülés biztonságának szem elött tartása mellett kedvelem a „vidámságot” a víz alatt: szívesen „perdülök” néhányat arra alkalmas merülöhelyen, vagy motorozok, autót, hajót vezetek egy roncsban, roncsnál. Nem kedvelem viszont a hideg vizekben történö merüléseket, s amennyiben lehet ezeket a „kemény lehetöségeket kihagyom”.

Fontosnak tartom a búvárkodás megismertetést, népszerüsítését, a tapasztalatok más búvároknak történö átadását.. Az elmúlt 10 egynéhány évben számos érdekes és emlékezetes búvárkiállítás, bemutató, búvárkönyv kiállítás, a Zöld Vonal lakiteleki merülötorny avatóünnepségének és a Biztonságos merülés c. konferenciának a szervezésében, megvalósításában müködtem közre. Cégemmel, a HANGA’95. Bt.-vel több búvárkönyv (Könnyübúvár ABC kötetei) és számos kisebb-nagyobb búvárkiadvány elkészítésében, kiadásában kiadványszerkesztöként vettem részt. A BÚVÁRINÓ 1994. évi indulásától kezdve szerkesztem a lapot és végzem az újság nyomdai elökészítését. Idönként búvárélményeimet megosztom az olvasókkal a lap hasábjain, de számos közös, vagy szerkesztöségi írásnak is társszerzöje voltam. Müvelödésszervezöi diplomamunkám is a búvárkodáshoz kapcsolódott: a DEFILIN Szakosztályt, mint sajátos kisközösség történetét, fejlödését dolgoztam fel.

A jövöre vonatkozó búvárterveim, pontosabban vágyaim között a víz alatti élövilág még jobb megismerése és képviselöivel – elsösorban delfinekkel – történö kellemes és kedves találkozások szerepelnek…