Horváth Mihály vagyok, (már-még-csak?) a 36. évemet taposom, jelenleg egy közhasznú társaság ügyvezetöjeként dolgozom. 2001-ben ismerkedtem meg a búvárkodással, teljesen szokványos módon. Egy barátom úgy gondolta, ez biztosan tetszeni fog nekem, így egy közös adriai nyaralás során rávett, hogy vegyem meg életem elsö búvármaszkját. A többi már jött magától és Kollár K. Attilától. Hálás vagyok a barátomnak, mert megismertem a búvárkodást és egy olyan oktatót, aki biztonságot ad tanítványainak.

A Delfin Búvárklub 2002-ben fogadott tagjai közé, búvárélményeim is jórészt a klubhoz, illetve tagjaihoz kötödnek. Velük sikerült elérnem eddig közel 75 merülést, ezek jó részét a Vörös-tengeren, amit különleges szerencsének tartok. De nagyon jó élmény volt az Erzsébet-patak, a hazai „csapatbulik”, és egyáltalán a közösség és a közös élmények.

A CMAS két csillagos minösítést 2004-ben szereztem meg, ehhez jött még ugyan ebben az évben az éjszakai szakbúvár minösítés. Már kezdö búvárként olyan szerencsés voltam, hogy megismerkedhettem a tengeri roncsokkal, amik megragadták a fantáziámat. Jó lenne ezen a területen tovább fejlödni.

Életem nagy álma egy érdes cápával való találkozás, ha eröm és egészségem (meg persze anyagi lehetöségem) lesz rá.

A búvárkodáshoz minden alapvetö eszközzel rendelkezem, de persze „teljes” felszerelésem akkor lesz, ha búvárfelszerelés kereskedéssel foglalkozom majd.

Köszönettel tartozom mindazoknak, akik a búvárkodás során segítettek, elsödlegesen Varga Attila barátomnak, aki rávett erre, az FTSK Delfin Klub tagjainak és mindenkinek, akivel ennek a csodálatos sportnak a keretei között találkozta, mert a búvárkodáson keresztül belekóstolhattam a szabadság érzésébe.